Hogyan válasszak jó domainnevet? 2. rész, túl az alapokon
Ennek a bejegyzésnek az első részében körbejártuk az alapvető lehetőségeket: jó domain nevet cégnévből, kulcsszóból vagy a kettő kombinációjából rakhatunk össze a legkönnyebben. De persze nem mindegy, hogyan.
Most, a második részben nézzünk meg néhány további lehetőséget, megoldandó problémát!
A harmadik részben pedig a nemzetközi domainekkel fogok foglalkozni: mikor érdemes olyant regisztrálni?
Mit csináljak, ha foglalt a domainnév, amit szeretnék? Válasszam ugyanazt .com-mal, vagy .org-gal?
Javaslatom az, hogy NE!!!
1. indok: egy kis gmail-esettanulmány
A magyar ember megszokta, hogy a magyar cégek magyar weboldalainak a végén .hu van. Ez annyira beépült az emberek tudatába, hogy az is gyakran előfordul, hogy úgy adják meg saját gmailes e-mailcímüket, hogy @gmail.hu ‒ com helyett – pedig a kettő messze nem ugyanaz!
Képzeljük el ezt a szituációt (régebbi bejegyzésemből vett példával)!
Dugóban állva az előttem levő autón látok egy feliratot: Profi hangyagereblyézés garanciával! hangyagereblyezes.com
Arra gondolok, hogy ez kell nekem, már régóta kínlódok a kertben a rendezetlen hangyáimmal, meg fogom nézni az oldalt este, otthon.
Este eszembe jut, hogy volt ez az autó, meg a felirat… begépelem, hogy hangyagereblyezes.hu, hiszen magyar oldalról van szó, nem? – BUMM! Kedves Vállalkozó! Máris ajándékoztál egy találatot a konkurenciának!
Ezek is érdekelhetnek:
2. indok: a hozzáértők szemében ne legyünk cikisek…
A .com, .net, .org és társai saját történettel rendelkeznek, a keretes írásban röviden összefoglalom az alapokat. Itt csak annyit, hogy például az .org végződés az organization, vagyis szervezet szó rövidítése. Hogy néhány híresnek mondható .org-ot említsünk, ott van például a wikipedia.org, a wordpress.org vagy a cambridge.org.
Tehát nem vízvezetékszerelők vagy háziszappan-webáruházak weboldalainak szánták eredetileg ezt a végződést….
Így aztán eléggé megdöbbentem a minap, amikor szintén egy autón valami hasonló domaint láttam: vizvezetekszereles.org. Szerintem ciki, és természetesen életbe lép az 1. indok is.
Valószínűleg az történt, hogy a .hu foglalt volt, lehet, hogy a .com is, a regisztrátor pedig felajánlott több változatot, közöttük az .org lehetőséget is, ami még akár olcsóbb is volt. Így erre esett a választás. Kár!
Amikor az Egyesült Államokban megalkották az első domainneveket, eszükbe sem jutott, hogy országokban gondolkodjanak. Inkább a szervezeti formák szerint csoportosították a lehetséges felhasználókat.
1985 januárjában az első elérhető domainvégződések a következők voltak:
.com (commercial = kereskedelmi),
.edu (education = oktatás),
.gov (government = kormányzati),
.mil (military = katonai),
.net (network = hálózati),
.org (organization = szervezeti),
.arpa (ez volt a legelső, az ARPANEThez tartozó).
Jelenleg az .arpa már a történelem része, a .mil és a .gov használata szigorú engedélyezéshez, az .edu-é részleges engedélyezéshez kötött.
A többi viszont bárki számára – így akár magyaroknak is – hozzáférhető.
Szóval milyen domaint válasszak?
Maradjunk a .hu végződésnél,
és az első részben leírtak alapján kombináljuk a kulcsszavakat, cégnevet stb.
1. javaslat: cégnév + kulcsszó
cégnév: Példa Kft. – már foglalt a pelda.hu és az peldakft.hu is
tevékenység: hangyagereblyézés – a hangyagereblyezes.hu már foglalt
javaslat: pelda-hangyagereblyezes.hu Így több legyet ütünk egy csapásra:
- a domainben szerepel a cégnév, de a másik cégtől jól elkülöníti a kulcsszó használata.
- a kulcsszót is felhasználjuk, ezt viszont a cégnév különbözeti meg a konkurenciától. Ez sokkal hatásosabb, mint a variálás a könnyen összekeverhető kötőjelekkel, aláhúzásokkal, aldomainekkel (pl.: hangya-gereblyezes.hu, hangya_gereblyezes.hu, hangya.gereblyezes.hu),
- .hu végződésű a domain – ez kell a magyarnak!
Természetesen azért ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl hosszú vagy könnyen elgépelhető a kombináció.
2. javaslat: ha tevékenységünk területhez köthető,
ezt is belevehetjük a domainbe: hangyagereblyezes-budapest.hu.
Itt azonban szeretném felhívni a figyelmedet egy esetleges problémára. Egyes települések engedélyhez köthetik a nevük használatát. Vitatott, hogy ezt megtehetik-e vagy sem, meddig terjed a hatálya egy önkormányzati rendeletnek stb. Ezen a linken olvasható egy érdekes okfejtés erről a kérdésről. Javaslatom, hogy mindenképpen tájékozódjunk, nehogy utólag érjen meglepetés.
3. javaslat: márkanév használata
A tevékenységünkhöz használt termék márkanevének a használata – szigorúan engedélyt kérve!
Például ha a hangyagereblyézéshez a Stihl termékeit használjuk, akkor engedélyt kérhetünk a cégtől a nevük szerepeltetésére a domainben: stihl-hangyagereblyezes.hu
A névhasználat engedélyezése érdeke lehet az adott cégnek, hiszen így gyakorlatilag ingyenreklámot kapnak. Természetesen a márkanév tulajdonosának joga van eldönteni, hogy engedélyezi vagy nem, pénzért vagy ingyen és milyen további feltételekkel a névhasználatot. Semmiképpen nem javaslom az engedélykérés kihagyását, ne reménykedjünk abban, hogy nem veszik észre.
Több domain regisztrációja – jó gondoljuk meg, melyiket mire használjuk!
Megfelelő módon használva érdemes lehet akár több domaint is regisztrálni, azonban ez a megoldás nagyobb odafigyelést kíván.
Például regisztrálhatunk egy cégneves (jofejkft.hu) és egy kulcsszavas domaint (hangyagereblyezes.hu).
- Ha nagyrészt az organikus keresésekre alapozzuk vállalkozásunkat, fontosabb lesz számunkra a kulcsszót tartalmazó domain, ahonnan a keresési forgalmat várjuk. Arra tesszük a tartalmat, míg a cégnevet tartalmazót csak ráirányítjuk. A névjegykártyán, autómatricán viszont szerepelhet a cégneves domain az egységes arculat jegyében.
- Lehet két külön weboldalunk! – de ki akar dupla tartalmat kitalálni?
- Regisztrálhatunk több, különböző kulcsszavakból álló domaint, hogy mindegyik a maga területét erősítse, akár egy oldalba összegyúrva. Ilyenkor nem is lehet látni, hogy átmentünk egyik domainről a másikra, csak fenn a címmezőben.
- Hogyan bukjuk el az egész okoskodásunkat a több domainnel? Úgy, hogy ugyanazt a tartalmat felrakjuk két domain alá és azt hisszük, akkor több helyről jön majd a forgalom.
Két domainnév – egy nagy bukta: esettanulmány
Felkértek, hogy vizsgáljam meg, miért nem látszik sehol a Google találati listában egy kulcsszót tartalmazó domain. Legyen a példa kedvéért “hangyagereblyezes.hu”.
Beírtam a keresőmezőbe a kulcsszót, és a találatok között valóban sehol sem volt a vizsgált domain. Az első helyen viszont az “ant-raking.hu” állt. Rákattintva ugyanaz az oldal tárult a szemem elé, mint amit a hangyagerebleyezes.hu-n láttam, tehát ugyanaz a cég működtette mindkét oldalt – azonos tartalommal. És ez volt a bukta! A másolt tartalmat a Google hátrasorolással büntette! A Googlebot nem méri azt fel, hogy ugyanaz a két oldal tulajdonosa, csak annyit lát, hogy az egyik lopott a másiktól, ezért büntit érdemel!
Szóval ne másoljunk tartalmat két különböző domainre!
Érdemes egy cégnévhez lefoglalni a kapcsolódó domaineket is?
ACég, EgyCég, Cégem? .eu, .com, .info, megminden?
Egyes vélemények szerint érdemes a miénktől egy-két betűvel eltérő domaineket is regisztrálni, mert ezekre „vadásznak a versenytársak”, és azt is javasolják, hogy foglaljunk „nemzetközi” domaineket (.com, .info) is, nehogy „kihasználhassák a versenytársak” ezeket a lehetőségeket.
Háááát…. ha sok pénzed van, természetesen fektetheted ebbe is, ha akarod, én nem bánom.
De azért gondoljuk végig.
Az összes hasonló domaint mindenféle ragozott alakban úgysem tudjuk regisztráltatni, a „nemzetköziek” buktatóiról pedig feljebb már esett szó. Szerintem sokkal jobban járunk, ha az oldalunk tartalmára és a marketingstratégiánkra fordítunk több energiát és pénzt, ha szükséges.
Szerintem tehát nem érdemes gyűjtögetni a domainneveket.
Összegzés: hogyan válasszak jó domainnevet?
Maradjunk a .hu végződésnél, ne akarjunk nyomós indok nélkül több domaint működtetni, és gondoljuk végig, mi szolgálja leginkább hosszútávú érdekeinket!
Van még egy része ennek a bejegyzés-sorozatnak, ott arról lesz szó, mikor érdemes .com vagy egyéb „nemzetközi” domaint regisztrálni. Olvasd el azt is!
Bozókiné Antal Rita
2004 óta onlinemarketing-tanácsadás, marketingstratégia kialakítása, keresőoptimalizálás (SEO), közösségi média részvétel tervezése, kivitelezése. Webhelyadatok elemzése, konkurenciafigyelés, online kampányok kidolgozása. Tartalommarketing, szövegírás.
