Hogyan válasszak jó domainnevet? 3. rész
Mikor regisztráljunk .com vagy más, “nemzetközi” domaint?
Mini-sorozatom első részében arról volt szó, hogyan válasszunk .hu végződésű domainnevet, a második részben pedig arról, hogy ha foglalt az, amit szeretnénk, akkor érdemes-e „nemzetközi” végződésűt (.com, .info, .eu stb.) választani. Rövid válaszom az volt, hogy nem. Így ez a rész azzal foglalkozik, hogy mikor érdemes mégis ilyen domaint regisztráltatni, illetve, hogy melyiket válasszuk a lehetőségek közül. Arról is szó lesz, hogy kerüljük el a vicces helyzeteket…
A Google-nak mindegy a domain végződése
A Google állásfoglalása szerint a domainnév végződése nem rangsorolási tényező, vagyis 2 ugyanolyan nevű domainből például a .hu-t nem részesíti előnyben a .com-mal szemben. Érdemes akkor egyáltalán tevékenységünkhöz „nemzetközi” végződéssel (.com, .net, .eu stb.) domaint regisztrálni? Ha a Google szempontjából mindegy, marad az emberi tényező, ami szintén nem elhanyagolható!
Ha érdeklődők a világ bármely pontjáról várhatók, …
Ha például korlátlan vásárlási lehetőséget szeretnénk biztosítani egyedi tervezésű ékszereinknek vagy ruháinknak, nemzetközi modellkarriert építgetünk vagy külföldi turistákat megcélzó budapesti vendéglőnk van, akkor érdemes .com domainben és természetesen nemzetközi hangzású (tehát nem magyar szavakat tartalmazó) domainben gondolkodnunk.
… akkor a .com tuti befutó
Ezt a statisztika is alátámasztja, hiszen 2017 novemberében az összes domain 46% .com végződésű volt, vagyis ez bármilyen külföldi országban természetes hangzású, könnyen megjegyezhető.
Ugyanebből a statisztikából viszont az is következik, hogy nagyobb az esélye, hogy a kívánt változat már foglalt, és az is tény, hogy ennek a végződésnek a regisztrációja és fenntartása drágább a többinél (pont a nagy kereslet miatt).
Ha foglalt a .com, akkor legyen .net vagy .info?
A második részben részletesebben is kifejtetem, hogy ezek a végződések régebben csak bizonyos típusú vállalkozásoknak voltak fenntartva, és ezt nyugaton tudják is az emberek, így olyan jelentéstartalmat is csatolnak hozzájuk, amire a magyarok nem gondolnak.
Például kialakult kép él az .org (=nonprofit szervezet) vagy a .biz (=üzleti vállalkozás) végződésekkel kapcsolatban. De van itt más is. Több forrás is (ez és ez) egyetért abban, hogy bizonyos végződések cikisek vagy gagyinak vannak minősítve. Például a Godaddy nevű nagy regisztrátorcég alaposan „lejáratta” az .info végződést, amikor 2006-2009 között 99 centért regisztrálta őket, így számos spamküldő és egyéb gyanús, tartalmakat ide-oda átirányító, linkmegosztó és affiliate oldal tucatjával vásárolta magának ezeket…
Így a „nyugati” emberek nem tartják túl megbízhatónak az ilyen domaineket, pláne, ha egy ismeretlen magyar cégről van szó! Szóba jöhet még a .net végződés, ami elfogadottnak tekinthető, de tényleg csak akkor, ha nem tudunk megfelelő .com domaint regisztrálni.
Regisztráljunk .eu végződésű domaint?
Az .eu végződést akkor javaslom, ha az Európai Unióra kiterjedő tevékenységet folytatunk. Árnyalja a képet a következő statisztikai adat: az EURID 2017 harmadik negyedévére vonatkozó kimutatása világosan láttatja, melyik országban regisztrálták a legtöbb ilyen végződésű domaint: Németországban. Tehát valószínűleg az elfogadottsága is itt a legmagasabb.
Országvégződéseket mikor érdemes regisztrálni?
Természetesen akkor, ha az adott országban forgalmazzuk termékeinket, akár még leányvállalatunk, irodánk is van, és számítunk a keresési találatokra vagy hirdetni is tervezünk. Önmagában a cégnevet bejegyeztetni különféle országvégződésekkel (peldakft.at) nem biztos, hogy szerencsés, lehet, hogy megtévesztésnek tartják, ha kiderül, hogy nem is osztrák a cég…
A weboldal nyelve mi legyen?
„A környező országokban is szeretnénk terjeszkedni, ezért egy angolnyelvű változatot is csinálunk az oldalunkból. Főleg Németországot célozzuk, de a németek úgyis tudnak angolul.”
Biztosan ez a megoldás? Azért mert a németek, horvátok vagy szlovákok tudnak angolul, az nem jelenti azt, hogy ilyen nyelven keresnének a Google-ban. Ha tehát keresési találatokra szeretnénk külföldi jelenlétünket alapozni, mindenképpen szükséges az adott ország nyelvén megírt tartalmú weboldal – és akkor már legjobb az adott országra jellemző domainre telepíteni mindezt.
További kérdés még, hogy ha valaki érdeklődik vagy telefonál, ki fog vele az adott nyelven ügyet intézni a cégünk részéről?
Visszatérve az egész világot célzó vállalkozásokra, az ilyen esetekben eléggé egyértelmű, hogy az angol nyelvű oldal a leguniverzálisabb.
Végül ejtsünk néhány szót a kínos vagy vicces domainekről!
Kicsit áttételesen kapcsolódik ide, de azért fontos! A második részben említettem, hogy a vizvezetekszereles.org is kissé ciki, hiszen az .org végződést nagyobb, sokszor nonprofit szervezetek szoktak regisztrálni.
Van azonban ennél sokkal rosszabb is! Amikor a szavakat összeolvasva egészen más jelentés áll össze! Nagyon nézzünk utána, ha nem magyar kifejezésekből álló domaint regisztrálunk, de azt is vizsgáljuk meg, hogy a magyar szavak az adott idegen nyelven nem jelentenek-e valami „csúnyát”, cikiset.
Ezen a linken jobbnál-jobb példákat találhatunk kínosan hangzó domainekre. Mivel többségük igencsak „korhatáros” jelentéssel bír, így egy alapművet mellékelek minden további megjegyzés nélkül, egyet pedig lefordítok: childrenswear.co.uk Szándék: children’s wear = gyerekruházat, B verzió: children swear = gyerekek káromkodnak.
Összegzés: mikor érdemes .com vagy hasonló domaint regisztrálni?
Véleményem szerint összességében elég kevés az olyan magyar vállalkozás, amelynek érdemes és hasznos a .hu-tól eltérő domaint regisztrálni. Ha ezt mégis indokoltnak tartod, elsősorban .com-ot, ha az nem megoldható, akkor .net-et regisztrálj! Az európai unióban aktív vállalkozásoknak az .eu-t, egyes országokban jelen levő cégeknek az adott országvégződést a megfelelő nyelvű weboldallal kombinálva ajánlom.
Bozókiné Antal Rita
2004 óta onlinemarketing-tanácsadás, marketingstratégia kialakítása, keresőoptimalizálás (SEO), közösségi média részvétel tervezése, kivitelezése. Webhelyadatok elemzése, konkurenciafigyelés, online kampányok kidolgozása. Tartalommarketing, szövegírás.